Az örök egyensúly – mi is az a yin és mi a yang?

By: | Tags: , , , , , , | Comments: 0 | június 17th, 2016

Nem hazudok, de talán a yin és a yang szimbólum az, amit a legtöbb emberen tetoválásként láttam nyaranta a strandon. Nagyjából 10 évvel ezelőtt pedig szinte minden kulcstartóról, visszapillantó tükörről és matricáról a yin és yang semmihez nem hasonlítható jelképe köszönt vissza. Az, hogy a jelentése, a mélyebb megértése azokban mennyire tudatosult azoknak, akik egy életre magukon viselik majd ezt a jelet, vagy egyszerű divatelemként marad meg számukra, s egy nap majd valami más szimbólummá változtatják a közeli tetkószalonban, nem tudni. Mégis, a yin és a yang mindannyiunk életében jelen van, akár magunkra varratjuk, akár a kocsinkra ragasztjuk, akár nem.
A kínai filozófiában a yin és a yang jel először a Ji King-ben (Változások Könyve) szerepel, körülbelül i.e. 1250 körül. A yin jelentése: a hegy árnyékos oldala, a yang jelentése pedig: a hegy napos oldala. E kettő dinamikus együttműködése a mindenség egysége és egyensúlya. Önmagában egyik sem értelmezhető, sem energiaként, sem anyagként nem nyilvánul meg. Egyik sem létezhet a másik nélkül. A kínaiak szerint tehát minden viszonyítás kérdése: sötét csak a világoshoz képest értelmezhető, a dinamizmus a nyugodtsággal együtt létezik. Gondolj csak bele: belégzés nélkül nincs kilégzés, nappal nélkül nincs éjszaka, hideg nélkül nincs meleg. A yinben mindig van egy kis yang és fordítva: nyáron például meleg van, ez az évszak alapvetően yang, de vannak benne yin jegyek is: például az éjszaka. A két energia közül egyik sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, de ha az egyik elnyomja a másikat, akkor felborul az egyensúly és olyankor jönnek a gondok. Anyám mindig a biztonságos, Arany középútról mesélt, az a biztonságos, mindenben azt keressük. Valahogy így van ez a két energiával is. A yin-yang lényegét úgy érthetjük meg a legjobban, ha nem a „jóra” és a „rosszra” figyelünk, hanem az épp aktuális helyzetre.
Jógán ezt taYin-Yang-Definednuljuk. Magunkra figyelünk, hogy érezzük magunkat abban a pillanatban, hol fáj, hol nem fáj, tudatosságot tanulunk. Amint képessé válunk arra, hogy megfigyeljük magunkat, változtatni is képesek leszünk akkor, ha éppen erre szükség lesz. A mozgás ellentéte a pihenés. Logikus – ha nem töltöd fel az akkumulátorokat, akkor nem lesz miből teljesíteni a hétköznapokban, helytállni a munkahelyen, a családban és még ezer helyen. Az, aki folyton mozgásban van, állandóan jön-megy, de nem ad időt a regenerálódásra, azaz két végén égeti a gyertyát, előbb-utóbb megbetegszik. A pihenés nem gyengeség, nem nőies, attól még, hogy yin minőség, hanem szükséges energiagyűjtés. Víz a tűz mellé. Édesapám megrögzötten dolgozott évekig, éjszakákat töltött a számítógép mellett, napközben pedig egyik helyről járt a másikra, tervezett, épített, de aztán egy idő után megbetegedett. Évekig nem figyelt a jelekre, és egyre súlyosbodott a betegsége, s mára tolószékbe kényszerült. A yin utat tört magának az ő életében is – az évekig tartó yang uralomnak egy passzivitás lett az eredménye.
A természetet nem csaphatjuk be, nem tehetünk úgy, mintha nem lennénk a részesei. Alapvetően úgy vélem, legtöbbünk törekszik az egyensúlyra: ha szomjasak vagyunk, iszunk, ha fáradtak vagyunk, alszunk. Persze az életben adódhat olyan helyzet, amikor nem mindig sikerül megtalálni az egyensúlyt, hiszen ahogy az élet egy folyamatos áramlás, úgy hullámzik a yin és a yang is a mindennapokban. Egyszerűen meg kell tanulnunk felismerni azt, amikor yin vagy yang túlsúlyba jut, a többletbe került fél megpróbálja felemészteni a másikat. Több olyan ismerősöm van, aki állandóan száraz bőrre és hajra panaszkodik. Ez nem véletlen, a test jelzése, hogy kicsik sok pörgés, a meleg, hiszen ez kiszárítja a nedveket, szomjúságot okoz, a szem és a bőr kiszárad, ilyenkor hajlamosabb lehetsz a székrekedésre. Ennek az ellentéte, ha túl sokat alszol, állandóan fázol, hidegek a végtagjaid, lehet, hogy egy kis tűz hiányzik az életedbe. Nem véletlenül járunk nyáron víz mellé: ösztönösen érezzük, hogy tűz időszakában a vízre van szükségünk a harmóniához. Ugyanígy télen dívik igazán a szaunázás, amikor a sötétséghez, hideghez, kell a fény, a meleg.
Yin-yang párok az univerzum energiáira
Yang>Yin
Menny>Föld
Nap>Hold
Világos>Sötétség
Tűz>Víz
Idő>Űr
Energia>Anyag
Mozgás>Nyugalom
Kiterjedés>Zsugorodás
Kerek>Lapos
Emelkedés>Csökkenés
Bal>Jobb
A jógában is ugyanúgy szükség van a yin minőségre. Aki sok yang mozgást gyakorol, mellé igencsak elkél a yin, még a vinyásza és hot jógaformák mellé is. Ezek ugyanis nagyon yang típusú jógák, teljesen más minőséget képvisel egy meditatív jellegű yin jóga. Sokan jártak nálam, akik jónak ítélték a yin jógát, de végül soha nem jöttek el egy órára sem: “Nem vagyok ilyen típus” –  hangzott a válasz. Na igen, ismét az egyensúly kérdéséhez jutottunk. Legtöbbször azt gyakoroljuk, amit szeretünk és nem azt, amire szükségünk lenne. Sokan rajonganak a futásért – köztük én is. A futás is tűz, aktív, nagyon dinamikus mozgás, amely mellé a szervezetünknek (és lelkünknek is) szüksége van a pihenésre – az izmoknak a nyújtásra.
Persze, felmerülhet a kérdés, miért is törekedjünk egyensúlyra? Nem is tudom ki fogalmazta meg legjobban, de nagyon igaza volt: azzal teszek a legtöbbet azokért, akiket szeretek, ha minél hosszabban, épségben megőrzöm magam nekik. S ez nem divatirányzat, ez nem reklámszlogen, hanem cél, amiért élünk, de nem baj, ha közben élvezzük az utat is.

Leave a Reply