De mi a csuda az a telitalp? – gyakran ismételt frázisok

By: | Tags: , , , , , , | Comments: 0 | október 23rd, 2015

Gyakran látom az órákon, hogy sokan nincsenek tisztában bizonyos fogalmakkal. Ezzel nincs semmi baj, én sem azért iratkoznék be a programozói órára, mert már tökéletesen ismerem a .NET programozói nyelvet (na jó, ilyenről szó sincs). A gerincjógán – egyebek mellett – alaposan építjük a testtudatot, így ehhez szeretnék egy kis kapaszkodót adni.

 

Csípőszdeddéles terpesz – nem spárga
A csípőszéles terpeszben a lábfejek a csípőcsont alatt helyezkednek el. Állásban próbáld ki: tedd a kezed csípőre és keresd meg a két kiálló csípőcsontot. Majd nézd meg, hogy a lábfejek ehhez képest hogyan állnak. Ha másik viszonyítási pontot szeretnék adni, akkor a lábfejek a bokákkal együtt az ülőcsontok alatt helyezkednek el. Ezt egy kicsit nehezebb ellenőrizni, inkább érzetre hagyatkozz. A helyes alapállásban a második lábujj néz előre, és a talpak külső éle párhuzamos. Ugyanez a helyzet, amikor térdelőtámaszban végzünk egy gyakorlatot. Ekkor azonban nem a talpak, hanem a térdek vannak a talajon, de ettől még a terpesz mértéke ugyanakkora, mintha állnánk. Ez a terpesz nem esik össze és nem is lesz békapóz még akkor sem, ha csavarásba visszük tovább a gyakorlatot. Ha kezdő gyakorló vagy, akkor folyamatosan ellenőrizd a lábfejek és térdek tartását.

 

Három talppont – a talpamon is van izom?
3 talppontNa igen, ez egy nagyon érdekes dolog. Amikor azt ismételgetjük oktatóként, hogy a jóga mindenre jó, akkor azt szó szerint mindenre, a talpak megerősítésére is értjük. Sőt, az álló ászanák elvégzéséhez ezek megerősítése rendkívül fontos, hiszen a talpak viselik az egész test súlyát. A talp és az egész lábfej struktúrája leginkább egy háromszögre hasonlít. A háromszög három csúcsa az a felület, amelyen a test nyugszik: a nagylábujj alatti párnás rész, a kislábujj alatti párnás rész és a sarok. Azok a vonalak, amelyek összekötik ezeket a pontokat, az ívek: a belső hosszanti ív, a külső hosszanti ív és a harántív.
A lábunk az ember fejlődése során folyamatosan a talaj egyenetlenségeihez igazodva alakult ki. Ma jobbára teljesen sima felületen járunk, kelünk, a lábfejnek nem kell alkalmazkodnia a talaj egyenetlenségeihez, a lábizmok ellustulnak. Azok az izmok, amelyek az ívek terheit hordják elgyengülnek, s végül a lábfejet csak a vastag kötőszövet fogja tartani, amely a lábfej teljes szétesése ellen véd. Ez számos talpbetegség okozója: egyebek mellett gyulladás és sarokcsontkinövés.
A jógában az állógyakorlatok általában remek lehetőséget nyújtanak a talpizmok megerősítésére. A három talppont tudatosítása abban is segít, hogy helyesen álljunk. Vannak, akik úgy állnak, hogy az egész testsúlyukat az egyik lábukra helyezik, vagy a lábukat teljesen oldalra fordítják. De van, aki a sarkán hordja a testsúlyát, vagy a láb elülső, belső felére terhel. Figyeld meg, hol kopik legjobban a cipőd talpa, ebből sok mindenre következtethetsz. Ha a lábfejre nem megfelelően terhelsz, akkor felfelé is elmozdul az egész test, különböző testi torzulásokat, a csípő, a gerinc elmozdulását okozhatja, innen elmozdulhat a váll, a nyak. Lehet, hogy csak azt veszed észre, hogy a nyakad fáj, s az is elképzelhető, hogy mindennek az oka a talpakban van.

 

Lélegezz a bordakosárba!
Lélegezz a bordakosárbaA légzés egy óriási téma, több ezer szót lehetne papírra vetni, ám most egy kisebb, de annál fontosabb területet szeretnék kiemelni. Az órán számos alkalommal elismétlem, a lélegezz a bordakosárba felhívást, de valójában ez mit is jelent? A légzés közvetlenül hat fizikai és mentális folyamatainkra: tehát a légzés segítségével befolyásolhatjuk testünk és elménk működését. Ha megfelelően lélegzel jobb lesz a tested keringése, jobban tudsz emészteni, kiegyensúlyozottabbnak érzed magad, lazább leszel és az immunrendszered is erősebb lesz. Ahhoz, hogy helyre tedd a légzésed, tudatosítanod kell magadban egy pár dolgot. Egy-két különleges kivételtől eltekintve mindig az orron keresztül lélegezz. Figyeld meg először a saját légzésed. Mindezt egy olyan kényelmes pózban tedd, amelyben a hátad egyenesen tudod tartani, a vállaid nem esnek előre. A bordaközi légzés a mellkas középső részének mozgásával ellenőrizheted. Hozd a hasat kissé tónusba, így elkerülheted, hogy a hasad mozogjon. Tedd az alsó bordákra a kezed, két oldalra, a hüvelykujjad előre, a kézujjak hátrafele nézzenek. Ebben a mozgásban főként a bordák vesznek részt. Belégzésre érezd, hogy a bordakosár körkörösen tágul, kilégzésre pedig összeszűkül. Ha ez pár légzésig sikerült, akkor próbáld meg ezt egy csavarásban. A legegyszerűbb, ha négykézláb állásból az egyik kart átvezeted az ellentétes váll alatt – enyhén behúzod a hasad és csak a bordakosárba lélegzel. Majd próbáld meg úgy, hogy erre nem figyelsz. Érzed a különbséget?

 

Billentsd magad alá a medencét – akkor most hova?
MedenceA medence az a terület, amely összeköti az alsó testet a felsőtesttel. Egyik legnagyobb csontja a keresztcsont, amely a gerincoszlop része is egyben – pontosan itt végződik a farkcsontban. A medence vízszintes síkban történő elmozdulása tehát befolyásolja a gerinc alsó szakaszának görbületét. Először végezz egy próbát magadon: állj csípőszéles terpeszbe, tedd csípőre a kezed, keresd meg a két kiálló csípőtövist és mozgasd előre és hátra. Figyeld meg, ha ezek a csontok előre kerülnek, a derekad homorítani fog, ha pedig hátra, akkor enyhén domborít a gerinc alsó szakasza. Ha megy, akkor próbáld ki mindezt sarokülésben is, figyeld meg, hogy akkor az igazi, ha se nem túlságosan homorítasz, se nem domborítasz, azaz a medence „középen” helyezkedik el.

Leave a Reply